A 70-es évek voltak a Bud Spencer és Terence Hill filmek aranykora, összesen 9 közös filmjük készült. A 80-as években sokat vesztett népszerűségéből az olasz filmgyártás, és ez rányomta bélyegét a párosra is, 85 után már nem is készült újabb közös film az évtizedben. Ennek ellenére két kiemelkedő film is született ebben az időszakban, a Nincs kettő négy nélkül, és a Kincs, ami nincs.
A kincs, ami nincs 1981-ben készült el, Magyarországra pár évvel később 1984-ben jutott el. Szerencsénkre a páros állandó magyar hangja Bujtor István, Ujréti László a kedvünkért ismét összeállt.
A filmet az a Sergio Corbucci rendezte, akinek korábbi munkája az …és megint dühbe jövünk. Ilyen háttérrel a minőség garantált! A film cselekménye jól összerakott, a főszereplő páros remekül működik együtt, és kellően kiaknázásra kerül a helyszín is.
9+1 Kincs, ami nincs idézetet gyűjtöttem össze a film legemlékezetesebb jeleneteiből, olvasd el mindet, és kincset találsz!
További Bud Spencer és Terence Hill idézeteket itt találsz.
Ha kihívásra vágysz, próbáld ki a Bud Spencer és Terence Hill kvízünket is.
A kihívás
riporter | Biztos benne Mr O’Brien, hogy ki fogja állni a próbát? |
Charlie | Kisasszony, lehet, hogy ön nem ismeri a jelszót? Csak a Puffin ad neked erőt és mindent lebíró akaratot! |
riporter | Hacsak nem az a 2000$, amit díjul tűztek ki, ha sikerül végrehajtania a tervet. |
Charlie | Ismétlem, csak a Puffin ad neked erőt és mindent lebíró akaratot! Ön talán ingyen csinálná? |
riporter | Jajj, de cuki. A mi drága Charlie-nk mint mindig most is sziporkázik. És most egy utolsó kérdés, Mr O’Brien. Hogyan merült fel az ötlet, hogy hónapokat töltsön egyedül az óceánon? |
Charlie | Kedvesem, még mindig nem fogta föl, hogy erőt és mindent lebíró akaratot csak a Puffin adhat? |
Szegény cápák
papagáj | Csak a Puffin adhat erőt,mi? |
Charlie | [tengerbe dobja az összes lekvárt]Dögvész pusztít majd a cápák között. Az én kedvencem ugyanis a bab. |
papagáj | Helyes az enyém is. |
A hajótöröttek jogai
Alan | Tisztában van vele, mi jár azért, ha egyedül hagy engem egy lakatlan szigeten? Koplalhat kenyéren és vízen 30 napig. [nézi ahogy eszik, majd kap egy kicsit] Igazán kedves. [majd többet] |
Charlie | Ha figyelembe venném a rendszabályt, egyszerűen fognálak és bevágnálak a tengerbe, ahogy a csalókat szokták. |
Alan | Nézze, lehet, hogy eddig csaló voltam, de attól a perctől kezdve, hogy kihalászott engem, én csak egy szerencsétlen hajótörött vagyok. És mint hajótöröttet köteles engem egy kikötőbe vinni és átadni a kikötői hatóságoknak. |
Charlie | Akár csaló vagy, akár hajótörött, amíg itt vagy a fedélzeten dolgoznod kell! Éjszakánként őrködnöd kell, nappal beállítanod az irányt, ellenőrizned a kötélzetet… |
Alan | Ha megbocsát, ez nem így van! Egy hajótöröttnek nem kell értenie a hajózáshoz! |
Charlie | Rendben van, akkor gyerünk mosogatni, ahhoz csak értesz. Eleget ettél már, dolgozz egy kicsit! |
Csak nyugalom!
Alan | Ne pazaroljuk az energiánkat, nyugodjunk meg… |
Charlie | Én már nyugodt vagyok. Tehát egy lakatlan szigeten vagyunk, egyelőre nem öllek meg, mert még jó szolgálatot tehetsz nekem élelem gyanánt. De én jobbra megyek, te pedig balra. És nagyon remélem, hogy útjaink soha többé nem fogják keresztezni egymást. Tiszta szívemből kívánom neked, hogy soha többé ne lássalak, megértetted? |
Alan | Meg parancsnok! |
Charlie | És még mindig parancsnok… |
A kisebbik rossz
Alan | Charlie, Charlie! Nem gondolod, hogy jobban tennénk, ha mégis inkább együtt maradnánk? |
Charlie | Igaz ugyan, hogy hánynom kell az ötlettől, most mégis az a helyzet, hogy el kell fogadnom. |
Alan | Oké, akkor irány észak, de óvatosan. |
Charlie | Héj itt csak én parancsolhatok! |
Alan | Oké, parancsnok! |
Charlie | Akkor irány észak! |
Alan | Semmi más? |
Charlie | De óvatosan… |
Inkább az éhhalál!
Alan | Héj, ez ehetőnek tűnik. |
Charlie | Mi az? |
Alan | Há, nem tudom. Fogalmam sincs, de az van ráírva csak Puffi ad nekem erőt és mindent lebíró akaratot! |
Charlie | Dobod el? |
Alan | De miért? |
Charlie | Látni se akarom! |
A modern Japán
Charlie | Elég volt, Kamaszuka, nem játszunk pillangókisasszonyt! A háború 36 évvel ezelőtt befejződött. Azóta az amerikaiak és a japánok jóbarátokká váltak. |
Kamaszuka | A halál is jobb a vereségnél. Követnem kell a szamurájok ősi törvényét. |
Charlie | Szamurájok nem léteznek többé, ma már a szamurájok is áttértek az elektronikára. Ördöngős apró órákat gyártanak, amelyek még zenélni is tudnak. Nézd csak meg, Seiko. |
Kamaszuka | Seiko? |
Charlie | Az. |
Kamaszuka | De hogyan? Seiko kapitány manapság ilyen órákat gyárt? A háborúban ő volt Tacsitua tábornok szárnysegédje. |
Charlie | Á Tacsitua, ma ő gyártja a világ legkisebb mosógépeit. |
Kamaszuka | Azt nem tudod véletlenül, hogy végezte Kazutu őrmester? |
Charlie | Nem, Kazutut nem ismerem. Vagy mégis? Na de mindegy. Egyszóval Japán ma már a legnagyobb ipari országok egyike. A termékei világhírűek. A rádió, a transzisztor, az autó. Nem ismered a Toyotát? |
Kamaszuka | Toyota? Nem, de a nagynéném ezen a néven világhírű gésa volt. |
Charlie | Hát ma már a gésák is csak tranzisztort csinálnak. |
Szökésben
Alua | Charlie? |
Charlie | Ki az? Á Alua! |
Alua | [bennszülött nyelven beszél] |
Charlie | Alua, kerüljük a szóvirágokat, mondd meg, hogy mit akarsz! |
Alua | Te menni el? |
Charlie | Igen elmegyek, elvégeztem itt az összes dolgomat, úgyhogy elmegyek. |
Alua | Te adni előtte egy csókit Alua? |
Charlie | Csókit? |
Alua | Csókit. |
Charlie | Á csókot. [ad neki] Ez egy istenhozzád csókocska volt, nem kell komolyan venni, de majd visszajövök érted egy nagy hajóval és magammal viszlek, jó? Várjál! Isten veled. |
[megy tovább] | |
Ula | Charlie! Charlie! Ulának [bennszülött nyelven beszél], nagyon szomorú, hogy látni Charlie-t elmenni szigetről. |
Charlie | Charlie nem menni el szigetről, ezt megmondtam… Ö Charlie elmenni Amerikába, lerakni csomagokat és visszajönni. |
Ula | Előtte Charlie adni Ulának egy csókát? |
Charlie | Nem hiszem, hogy csókát akarsz, amit te kérsz… [Ula megcsókolja] A rohadt életbe! |
[megy tovább] | |
Ayula | Charlie! |
Charlie | És én még titokban akartam meglógni innen. |
Ayula | Megvárni Ayula! Előtte elmenni Ayula kérni nagy csócsót, Charlie. |
Charlie | Csocsó? Rendben, megcsocsollak. |
A kincs!
katona | 282millió 283millió 284 285 |
őrnagy | Igazán boldog vagyok, hogy én lehetek az első, aki önöknek gratulál, hallatlan bátorságról tettek tanúbizonyságot. És ami mindennél fontosabb az az, hogy hihetetlenül becsületesebbek. Igazán tiszteletreméltó. |
Alan | Köszönjük, őrnagy úr, de minden jóravaló amerikai állampolgár ezt tette volna. |
Charlie | Csak egy halom rongyos papír. |
őrnagy | Hallottad ezt, Warner? Egy halom rongyos papírnak nevezte. |
katona | Bárcsak egy köteg lenne az enyém ebből a halom rongyos papírból. |
Alan | Ugyanmár, csak nem azt akarják mondani, hogy ez a pénz valódi? |
őrnagy | De még mennyire! Az amerikai kormány hosszú évek óta keresi ezt a pénzt. Nagy veszteség lett volna, ha közönséges rablók kezébe kerül. |
Charlie | Ő |
őrnagy | Tehát a végösszeg? |
katona | 300millió 470ezer 923 amerikai dollárocska, se nem több, se nem kevesebb. |
Alan | Bocsánat egy pillanatra, mit is mondott az előbb? |
őrnagy | Csak azt, hogy nem hamis. A háború alatt a Pentagon azt híresztelte, hogy a pénz hamis. A japán kormány bevette a dumát és itt hagyta a pénzt. Az összeg a XI. flotta költségeit fedezte volna, amelyik 40 évvel ezelőtt harcolt itt. Egyetlen ember tudta az igazságot, Freddy-nek hívják. |
Alan | Valóban, Freddy? |
őrnagy | Igen, ő őrködött a kincs mellett és soha nem beszélt róla. Erről jut eszembe, emlékeztess rá Warner, megérdemel egy kis ellenszolgáltatást. Talán nem is tudja, milyen érték fölött őrködött. |
Alan | Az lehet, de biztos örül majd, ha megtudja. |
+1 Minden jó, ha a vége jó
múzeumi felirat | Primitív bálvány a XV. századból, a csendes óceán déli térségében lévő kis szigetről származik. Egy hihetetlen és különleges expedíció végrehajtói adományozták a múzeumnak. Értéke 10 millió dollár. |
[ablakot mosnak a múzeumban] | |
Charlie | Hogy is van az a mondás? |
Alan | Aki barátot talál, kincset talál. |
Charlie | Igen, igaz. Vagy mégsem? |
Vélemény
Talán ebben a filmben működik a legjobban a Bud Spencer – Terence Hill páros. A korábbi filmekhez képest, talán kicsit fordult a szereposztás, a profi Charlie mellett, akinek saját hajója van, tankot és hidroplánt is vezet, ezúttal Alan az esetlen figura, örök vesztes szerencsejátékos, aki minden bajba belekeveredik.
A zene ezúttal is kiváló. A páros filmjeire jellemző bunyós jelenetek itt már végletekig eltúlzottak, egy pillanatig se lehet komolyan venni őket, ami csak jót tesz a filmnek. A lezárás pedig parádés, amikor nem várjuk még csavarnak egyet rajta.
Leave a Reply